Tőkés László szerint Romániában nem a többség és a kisebbség, hanem egyenrangú nemzetek közötti párbeszédre, megegyezésre van szükség.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, az Európai Parlament (EP) alelnöke Tusnádfürdőn, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján, szombaton tartott előadásában kifejtette: úgy kell leülni tárgyalni a románokkal, mint nemzet a nemzettel. "Ha már területet vesztettünk, jogokat kérünk cserébe, beleértve a korlátozott nemzeti önrendelkezéshez, az autonómia valamennyi fajtájához való jogot" - jelentette ki Tőkés.
A volt püspök történelmi hasonlatokkal érzékeltette, milyen sok idő telt el a rendszerváltás óta. Szerinte kevés maradandó eredmény született ebben az időszakban.
"Se autonómiánk, se államilag finanszírozott magyar egyetemünk nincsen" - jelentette ki Tőkés. Úgy vélte, hogy Romániában máig sem zárult le a posztkommunista korszak, nem történt meg a szembenézés a kommunista múlttal. Emellett az egész Kárpát-medencében tovább tart a szórványosodás, az elvándorlás. Az elmúlt harminc évben egymillióval csökkent a magyarság létszáma, ez pedig több mint a második világháborús veszteség.
Tőkés László Románia tervezett közigazgatási átszervezésének a tervére is kitért. Kijelentette: ebben a kérdésben nincs helye alkunak.
Bírálta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kormányzati szereplését. Megemlítette, hogy Kelemen Hunor kulturális és nemzeti örökségi miniszter aláírta a verespataki archeológiai mentesítési dokumentumot. Ezzel elhárult az egyik akadály a verespataki aranybánya megnyitása elől. Tőkés szerint félő, hogy Borbély László környezetvédelmi miniszter is zöld utat enged a bányanyitásnak. "Lám, hova vezet az opportunista politika, amelyben az elnyomott együtt gyakorolja a hatalmat az elnyomókkal" - jelentette ki.
A volt püspök idézte az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzését első fokon elutasító bírósági határozat egyik megállapítását, mely szerint a politikai alakulat "nem a nemzeti érdek, hanem egy közösség érdekképviseletét tűzi ki célul". "Ezek szerint a romániai magyarok politikai akarata nem része a romániai nemzeti akaratnak, a romániai magyarság nemzeti érdekei és értékei nem képezik részét a romániai nemzeti érdekeknek, értékeknek" - értelmezte a határozatot Tőkés, aki diszkriminatívnak és abszurdnak tartotta a dokumentumot.
Az EP alelnöke elmondta: a negatívumok ellenére is jó volt magyarnak lenni az elmúlt fél évben Brüsszelben, hiszen Magyarország sikeres EU-elnökséget tudhat maga mögött. "Találjuk meg az összefogás útját ne csak a románokkal, hanem a magyarokkal is. Ezért van évről évre Tusványos" - zárta szavait Tőkés László.